A láthatatlan munka – a „semmi”, amit az anyák csinálnak otthon

Este 10 óra. A tányérok és poharak szépen elmosva várakoznak a polcon. Az asztalon már nyoma sincs a vacsora romjainak. A gyerekek békésen szuszognak álmukban, másnapi ruhájuk a székre terítve várakozik. Rend és nyugalom van a házban. Mert anya mindent megcsinált. Ma is. Észrevétlenül és tízezredszer. Vajon mennyire ismerik el a nők otthoni munkáját, amit láthatatlanul végeznek napról napra, évről évre?

Biztosan sokan ismeritek az alábbi klasszikust, de azért felidézzük újra:
Anya és apa tévét néznek. Anya egyszer csak azt mondja: „Fáradt vagyok, későre jár. Megyek, lefekszem.” Feláll és kimegy a konyhába, hogy elkészítse a másnapi tízórait. Kiüríti a tál alján maradt pattogtatott kukoricát a kukába, kiveszi a fagyasztóból a másnap esti vacsorához a húst, ellenőrzi, elég müzli van-e a dobozban, teletölti a cukortartót, kikészíti reggelre a kiskanalakat és a müzlis tányérokat és bekészíti a kávét a kávéfőzőbe. Beteszi a nedves ruhát a szárítóba és egy adag szennyest rak a mosógépbe. Kivasal egy inget és visszavarr egy leesett gombot.

A cikk folytatása a Családháló oldalán olvasható.