A Másállapotot a szülészetben! mozgalom nyílt levele

Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma!

Köszönjük korábbi válaszukat, melyben tájékoztattak minket a beadványunkhoz kapcsolódó kérdésekről. Válaszukban örömmel olvastunk arról, hogy permanens napirendi kérdés az ambuláns szülés ügye, és üdvözöljük a családközpontú fejlesztések szándékát is.

Nyílt levelünkben szeretnénk Önöket tájékoztatni arról, hogy ma, első utcai rendezvényünk két éves évfordulóján egy sajtóbeszélgetés keretében osztottuk meg tapasztalatainkat az újságírókkal a kapcsán, hogy a magyar kormány 2018. március 5-én bejelentette, hogy 10 milliárd forintot fordít családbarát szülészetek kialakítására.

Mielőtt új kérdéseinkkel fordulnánk a minisztériumhoz, szeretnénk jelezni, hogy a hozzánk forduló anyák részéről továbbra is állandó kérdés, hogy mikor lesz lehetőségük harc nélkül ambulánsan hazamenni, illetve ártalmas gyakorlatok, tiszteletlen bánásmód, szeparáció megszenvedése nélkül szülni, így ismételten kérjük konkrét tájékoztatásukat a kapcsán, hogy:

  • mikor születik meg az ambuláns szülést rendező július 1-re ígért rendeletmódosítás. A jelenlegi tervezet túlbiztosításra törekvő korlátozásait kérjük felülvizsgálni. Az egészségügyi törvény biztosítja a gyógyintézet elhagyásának jogát az anya és babája számára. Hosszú évek óta finanszírozási akadálya van annak, hogy a nők harc, alkudozás nélkül élhessenek e jogukkal.
  • mikor készül el a május 31-re ígért előterjesztés az anya- és bababarát ellátás országos bevezetésének lehetőségeiről. A legjobb életkezdetet a korszerű ajánlásokon alapuló, az anyákat babáiktól el nem választó, nőközpontú ellátás szolgálja. A bababarát kórházaink sokszor nem tudják az újszülöttek legjobb életkezdetét szolgálni, mert az anyák testileg-lelkileg sérülnek a nem megfelelő ellátásból fakadóan. Nem lehet “családbarát” egy intézmény, mely nem anya-és bababarát. A hangzatos címek, a családbarát szemlélet mellett, ellenőrizhető minőségbiztosítási rendszerekre van szükségünk.
  • mikor lesznek korszerű országos szülészeti irányelveink, melyek betartását folyamatosan ellenőrzik. A szülészeti ellátás kiszámíthatatlansága a nőket kiszolgáltatott helyzetbe sodorja. Levelükben olvastunk vaskos könyvekről, melyeket a szakma prominens képviselői írtak, de bármilyen jók is ezek a könyvek, az irányelvek hiányából fakadó kiszámíthatatlanságot nem pótolják. Az egészségügyi törvény alapelveinél kimondja, hogy az intézményrendszer emberközpontú, egyénenként eltérő szükségletekhez igazodik, tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul. (2.§) Azt is kimondja, hogy akkor megfelelő az ellátás, ha az a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik (7.§) Mi szinte csak lejárt szülészeti irányelveket találtunk a hivatalos adatbázisban, miután azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szakmai kollégium honlapján hozzáférhető az összes érvényes egészségügyi szakmai irányelv.

Kiemelten fontos kérdésként szeretnénk érdeklődni arról, hogy a minisztérium számára mit jelent a családbarát szülészet. A családok számára is fontos különbség, hogy egy precízen definiált, nemzetközileg elismert, auditálási folyamattal megszerezhető (és elveszíthető) modern tanúsítványról van-e szó, vagy egy tisztázatlan jelentésű, és így sehogy sem számonkérhető, pusztán jól hangzó köznyelvi kifejezésről.

Meglátásunk szerint a családbarát szó jól hangzó, de szakmailag üres, értelmezhetetlen kifejezés, mert bármit érthetünk rajta, tehát mindenhol mást értenek rajta. Nem mérhető, nem számonkérhető így. Számunkra nagyon fontos, hogy a magyar egészségügyre költött pénz mérhető teljesítmény javulást eredményezzen.

A Bababarát Kórház Kezdeményezést (BFHI) 1991-ben indította útjára a WHO és az UNICEF, felismerve, hogy a szoptatás későbbi kimenetelére jelentős befolyással van, ami a kórházban a szülést követő napokban történik. Sajnos Magyarországon 27 év alatt még csak 19 szülészet szerzett bababarát címet a hetvenből. Fájlaljuk, hogy a nemzeti képző-akkreditáló testület nulla állami finanszírozást kap, holott az összes magyar újszülött megérdemelné, hogy ilyen helyen születhessen.

Ismerjük Dr. Hagymásy László 1994-es könyvét, mely szerint a családközpontú szülészet = szülésfelkészítés + apás szülés + vertikális szülés + szülőszobai szoptatás + rooming-in. Negyedszázados javaslatai teljesen még mindig nem valósultak meg (a legtöbb helyen még mindig fekve szülnek), ráadásul ma már ennél sokkal több, amit a családok várnának.

Az Anyabarát Kórház Kezdeményezés (MFCI) 1996-ban az Egyesült Államokban kialakított (országosnak szánt) minősítési rendszer. Ilyen címet egy magyar szülészet sem szerezhetett, ne nevezzük őket tehát anyabarátnak!

2002 után nemzetközi szakértői csapat az Anyabarát koncepció alapján az egész világon bárhol, szegényeknél és gazdagoknál egyaránt megvalósítható, a legmodernebb tudományos eredményeken alapuló kezdeményezést dolgozott ki, ez az IMBCI, az AnyaBaba-barát Szülészeti Kezdeményezés. Magába foglalja a régi Bababarát Kórház címet is, valamint hangsúlyozza az anya kapcsolattartását családjával. A modern nőközpontú intézmény tehát nem csak biztonságos és hatékony, de tiszteletteljes és családbarát is. Az AnyaBaba-barát Kórház (MBFH) az egész világon elismert minősítés, melyet mostanra támogat a WHO, a FIGO, az ICM, a WRA (vagyis nemzetközi szülészeti szakmai testületek és civil szervezetek egyaránt). Ha anyababa-barát helyett családbarátot mondunk, mondatunk mindezt a lényeges jelentést NEM hordozza.

Szeretnénk tolmácsolni, mit mondanak az anyák, mitől lenne az ellátás valóban családbarát, melyek szerintük azok a családbarát elemek, amik akár már holnaptól bevezethetők lennének.

Legfontosabbnak a tiszteletteljes bánásmódot tartjuk. Még a pozitívnak tartott anyai szülésbeszámolók is tartalmaznak olyan visszajelzéseket, hogy az egészségügyi személyzet kioktatóan vagy bántó szavakkal illette a szülő nőt. Szeretnénk, ha megvalósulna a szeparáció mentes ellátás, akár a vajúdó szobában az édesapától/kísérőtől, akár az újszülött felesleges, nem egészségügyi okok miatti szeparálásáról is van szó. Az anyák és babáik egy egységet alkotnak, nem elfogadható, ha éjszakára vagy egyéb okok miatt elválasztják őket. Sajnos bevett gyakorlat az is, hogy az édesapákat nem engedik be a gyermekágyas osztályra.
Könyvtárnyi kutatás van arról, hogy ezek felesleges és káros gyakorlatok. Megszüntetésük pedig akár holnaptól megvalósítható lenne, mert pénzt vagy infrastruktúrát nem, csak vezetői döntést igényelnek.

A több mint 10.000 követőt számláló Facebook oldalunkon az édesanyák arról írnak, hogy szeretnék, ha lehetőségük lenne szabadon enni-inni és mozogni a vajúdás alatt.
Szeretnék,ha nem a fejük felett történnének a beavatkozások, hanem a törvényi keretnek is megfelelően informált döntést hozhatnának a saját testükkel és babáikkal kapcsolatban. Ezek szintén forrást nem igénylő elemek lehetnének.

Szeretnék és választanák a könnyen megvalósítható ambuláns szülészeti ellátást, melynek rendezése még várat magára.

A császármetszéssel szülő édesanyák valós igénye a beavatkozás gyengéd formája, ahol egyből az édesanya mellkasára helyezik az újszülöttet, és az édesapa is bent tartózkodhat a műtét alatt, majd a posztoperatív őrzés idején is így maradhatnak.

Odafigyeléssel, szemléletváltással holnaptól orvosolható lenne, hogy gyakran sérül a tájékoztatáshoz és a dokumentáció megismeréséhez való jog, amikor csak kapkodva íratják alá, magyarázat nélkül az orvosi dokumentumokat, melyeket nem lehet előre megismerni.
Az önrendelkezéshez és a beavatkozás visszautasításához való jog is csorbul, amikor beleegyezés nélkül végeznek el a szülőnőn beavatkozásokat, pedig az egészségügyi tv. kimondja, hogy a beavatkozások elvégzésének feltétele, hogy megtévesztéstől fenyegetéstől és kényszertől mentes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja hozzá a páciens, melyet bármikor visszavonhat.

Az otthonszüléshez való jog, az önrendelkezéshez, választáshoz való jogunk is sérül az intézményi szülés lehetőségét biztosító szabályozás diszfunkcionalitása miatt, mert nem támogatja a társadalombiztosítás a szülés ezen formáját, ezáltal sok család esik el a választás lehetőségétől.
Az otthonszüléshez való jogot sérti, ha az otthonszülő nőket kórházba való beszállításkor becsmérlik, megalázzák választásuk miatt.

Úgy tudjuk, az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, tekintse át a rendelet szabályait és fontolja meg, hogy a várandós nők számára méltányos társadalombiztosítási finanszírozás megteremtésével az otthonszülés valódi alternatívaként lehessen választható. Kérte, hogy a miniszter gondolja át a jogi szabályozás felülvizsgálatának szükségességét és intézkedjen az anti-D ellenanyag felírását érintő aggályos gyakorlat megszüntetése érdekében, vagyis tegye lehetővé azt, hogy a várandós nők – a választott szülési módozattól függetlenül – teljes társadalombiztosítási térítés mellett juthassanak hozzá az anti-D ellenanyaghoz. Érdeklődni szeretnénk, hogy ez a felülvizsgálat megtörtént-e.

Korábbi válaszukban jelezték, hogy objektív feltételek miatt, infrastrukturális okok miatt is csorbulhatnak a jogaink a szakemberek, döntéshozók legjobb szándéka ellenére is.
Bízhatunk-e abban, hogy elsődleges szempont lesz a támogatások megítélésekor, hogy a jogaink érvényesítésében minket korlátozó objektív intézményi feltételeket, például a közös vajúdókat megszüntessék?

Válaszukat kérjük a következő kérdésekben a családbarát fejlesztések kapcsán:

  • Milyen számonkérhető indikátorok alapján dől majd el, mitől családbarát egy fejlesztés? Szempont lesz-e, hogy csökkenjen a beavatkozások, császármetszések aránya, nőjön a császármetszés utáni hüvelyi szülés aránya?
  • Támogatják-e majd az intézkedések az önálló szülésznői várandósgondozás megvalósulását, a 24 órás rooming-in ellátást, a zavartalan aranyórák létét, a hatékony és korszerű szoptatástámogatást, a szakemberek érzékenyítő képzéseit perinatális veszteség esetének empatikus kezelésében?
  • Mik a pályázat által elérendő konkrét célok, kimeneti eredmények, ún. SMART indikátorok (specific, measurable, achievable, relevant, time-bound)?
  • Mi lesz az anyák, családok számára érzékelhető, az ő életüket napi szinten jobbá, kellemesebbé tevő eredmény? Kevesebbszer kell-e majd megtenni várandósként a háziorvos-védőnő-szakorvos-UH-szülésznő-labor köröket amiatt, mert nem fogadják el a kiskönyvet, mint beutalót? Végre majd tényleg simán bemehet az apa ÉS a dúla is a szüléshez? Bemehetnek a majd a testvérek is a gyermekágyra, vagy akár a szüléshez, amikor a család úgy kívánja, ha az ellátás családbarát?
  • Milyen képzéseket támogat majd a pályázat?
  • Ki és miképpen dönt ezekről, bevonják-e majd egy széles körű társadalmi egyeztetés keretében a nőket és a civil csoportokat.

Számunkra nagyon fontos lenne, hogy a szülészeti ellátásra vonatkozó döntéshozatal minden mozzanatába vonják be a női csoportokat és civil mozgalmakat, az ellátás tervezésétől kezdve a megvalósításon át az értékelésig, és az is, hogy a döntéshozók mélyen megismerjék azokat a tényezőket, melyek a pozitív szülésélményhez és a kiszolgáltatottság csökkentéséhez járulnak hozzá.

Mozgalmunk örömmel ajánlja fel együttműködését, hiszen nőmozgalomként hangot adunk a nők által megélt élményeknek a fogantatástól a gyermekágyig tartó időszakban, és küldetésünk az, hogy együttes változást idézzünk elő az egyén, az ellátórendszer és a társadalom szintjén, hogy a nőközpontú ellátás megvalósuljon.

Nyílt levelünkre adott mihamarabbi válaszukat előre is köszönjük, ezt majd oldalunkon is közzétesszük!

Munkájukhoz sok sikert kíván a Másállapotot a szülészetben mozgalom!

2018. március. 20.

Forrás