Gyógyító ölelés

Gyereknevelési gyakorlatunk, az erről szóló tanácsadó könyvek többsége - tisztelet a kivételnek - továbbra sem ezt tükrözi, ahogy nem alakult át a gyerekek gyógyításával foglalkozó intézmények, az újszülöttosztályok többségének gyakorlata sem.

Csóka Szilvia zoológus az anyától való korai, hosszan tartó távollét és a rémálmok összefüggéseiről készített tudományos kutatást nemrégiben. Eredményeinek közzététele azonban korántsem egyszerű, mert a kötödés sérülése a tudományos életben is érzékeny, sok érzelmet kiváltó téma. Hiszen gyerekként vagy szülőként szinte mindenki érintett.

- A tudományos eredmények közben elég egyértelműek - állítja. - Az egyik legerőteljesebb érvet egy patkányokon végzett kísérlet szolgáltatja. Olyan kis patkányok idegsejtjeit vizsgálták, akiket három órára elválasztottak az anyjuktól. Azt tapasztalták, hogy agyuk egyik területén - amely, nem mellesleg, a tanulásért felelős - pusztulni kezdtek az idegsejtek. Fontos ugyanakkor, hogy az agy egy idő után regenerálódik. Ha azonban a kis patkányokkal ezt a kivételt többször is megismételték, akkor a folyamat, az idegsejtek pusztulása visszafordíthatatlanná vált. Krónikus stressz alakult ki, amely gátolta az új agysejtek kialakulását is! Ugyanennek a kísérletnek nagyon érdekes eredménye az is, hogy a kontrollcsoportban a kis patkányokat csak egy pillanatra vették ki a fészkükből, majd ismét visszatették. Azt gondolták ugyanis, hogy a stresszt önmagában a kivétel is okozhatja. De nem ezt tapasztalták. A csak egy pillanatra kivett patkányoknak ugyanis felnőttkorukban több agysejtjük volt, mint azoknak, akikkel semmit sem csináltak. Ezeket a kölyköket ugyanis az anyjuk a rövid elválasztás után nagyon sokat nyalogatta, tisztogatta.

A cikk folytatása a Nők Lapja Café oldalán olvasható.