Válaszkész gondoskodás

Igény szerinti szoptatás – hordozás – együtt alvás. Ez valami szekta, vagy mi?

Az, hogy régen (vagy a világ sok pontján ma is) nők milliói kizárólag anyatejjel és szoptatás révén táplálták babájukat; éjszaka saját testükkel óvták, melegítették őt, nap közben pedig valamilyen eszköz segítségével magukra kötve, születés előtti időket idéző egységbe forrva élték életüket, nem holmi hippi-hóbort volt ám, hanem a túlélés záloga.

Anya is ember

Együttalvás, igény szerinti szoptatás, hordozás…sokat írtam már mindezek előnyeiről. Mert van belőlük számtalan. Szerintem nincs is elég óra egy nap, hogy kifejezzem, mennyi mindent köszönhetünk az úgynevezett kötődő, vagy kicsit találóbban mondva válaszkész nevelésnek. Olvasom a fórumokat és ott is milliónyi történet, vallomás bizonyítja, igenis csodálatos hatása van egy család életére ez a fajta szemlélet. Viszont túlkapások is előfordulnak és azoknak bizony következményei vannak.

Nyomós érvek a cumi ellen

Már az ókori Egyiptomban is használtak cumit a nők, és még a múlt században is szokás volt cumiként használni a kis rongydarabba kötött mézes mákonyt, amely elhallgattatta a túl sokat síró kisbabát. Míg régi orvosi könyvekben egyöntetűen ellenzik a doktorok az efféle cumik használatát, ma már előfordul, hogy vizsgálatra érkezve maga az orvos kérdez rá: nincs cumija ennek a gyereknek?

Majomszeretet és kényeztetés

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus elé tártuk az anyák leggyakoribb kétségeit, amik a baba születése után jelentkeznek.

- Sok anyát felkészületlenül ér az első gyerek születése. Áradnia kellene a boldogságnak, helyette viszont elborítanak a kétségek! Mert a csecsemő nem úgy működik, ahogy vártuk, nem olyan elégedett, nem annyit alszik, sokkal többet sír.

Nem volt gyerekszobája!

Nemrég olyasvalakiről jelent meg egy hír a neten, aki meglehetősen bárdolatlan megjegyzést tett valakire. Kijött belőlem a pszichológus, és védelmembe szerettem volna venni, megvilágítva, hogy biztos "nem volt gyerekszobája". Ahogy elkezdtem írni, rájöttem, hogy ez a mondat ma már nem azt jelenti számomra, mint amit tíz-húsz éve jelentett - persze, ha szó szerint értelmezzük.

Életet ment az anyai ölelés

Ölelj annyiszor, ahányszor csak lehet, mert ez majdnem olyan fontos a fejlődésed, egészséged és boldogságod szempontjából, mint az evés és az alvás. Az anyai ölelés pedig valódi létszükséglet a babának, de még a nagyobb gyermeknek is, ezért sose tagadd meg tőle!

A csecsemők már két hónapos korukban előre megérzik az édesanyjuk mozdulataiból, ha az meg akarja őket ölelni, és felkészülnek az eseményre: testüket megmerevítik, hogy könnyebb legyen őket felvenni. Egy tanulmány szerint ilyenkor a baba tekintete az anya arcáról – ahova egyébként a legtöbbször néz – a karjára vándorol, kezét széttárja, a lábait kinyújtja és megmerevíti, így könnyítve meg az édesanyának, hogy megölelje és a karjaiba vegye a csöppséget.

Oldalak