Értékrendünk

  • A várandósság, szülés és szoptatás normális, élettani folyamat, amely a legtöbb esetben nem igényel beavatkozást. A család és az egészségügyi dolgozók figyelme és támogatása azonban szükséges ahhoz, hogy mindezekben az élethelyzetekben elérhetővé váljon a lehető legjobb kimenetel mind az anya, mind a gyermek számára.
  • Az egészséges várandósság, szülés, csecsemőtáplálás és –gondozás az egész társadalom érdeke, mert elősegíti a testileg-lelkileg egészségesebb családok létrejöttét, csökkenti a családok és az egészségügy kiadásait és a környezetszennyezést. Ezért a családok körül tevékenykedő segítő szakembereknek mindent el kell követniük azért, hogy támogassák a gyermekvárás, szülés és csecsemőgondozás normális folyamatait.
  • Az anya és a gyermek egy egységet alkot a várandósság, szülés és kisgyermekkor során, ezért így is kell kezelni őket. Az anya és a gyermek érdekei a korai években közösek és nem állíthatók egymással szembe. Az anya és a gyermek elkülönítése káros hatással van mindkettőjük testi és lelki egészségére.
  • A csecsemő természetes szükségletei közé tartozik a testközelség és a válaszkész gondoskodás iránti igény a nap 24 órájában. Ez a szükséglet a táplálkozási szükséglettel azonos jelentőségű; kielégítése vagy figyelmen kívül hagyása alapvetően meghatározza a felnövekvő gyermek kötődési mintázatát, személyiségét, önértékelését és későbbi kapcsolatait.
  • A szoptatás a csecsemők táplálásának és gondozásának biológiai módja. A szoptatás elmaradása és a mesterséges táplálás káros hatással lehet a csecsemő és az anya testi-lelki egészségére és kettejük kapcsolatára.
  • Az édesapák támogatásukkal nagyban hozzájárulnak az anyai kompetencia megerősödéséhez, önbizalmuk növekedéséhez. A csecsemőgondozásban és a gyermeknevelésben betöltött apai szerep nem az anya helyettesítésében, az anya szerepének átvállalásában mutatkozik meg, hanem abban a módban, ahogyan a gyermekhez viszonyul.
  • Az édesanya és az édesapa csecsemőjükkel egy családi egységet alkotnak. Ezért a segítőknek minden élethelyzetben figyelembe kell venniük a helyzet speciális voltát és igyekezniük kell interdiszciplináris szemléletben segíteni a testileg-lelkileg egészséges anyaság, anya-gyerek és családi kapcsolatok alakulását.
  • A szülészeti szokások, az ellátók által átadott információk, valamint kommunikációjuk módja hatással vannak az anyára és a gyermekre. Minden egyes ellátó személy növelheti vagy csökkentheti a nők önbizalmát, segítheti vagy hátráltathatja az anyákat a szülésben, gyermekük gondozásában és szoptatásában, valamint a csecsemőket a hatékony szopásban. Ezért a család körüli segítőknek úgy kell végezniük a munkájukat, hogy elősegítsék a várandósság, szülés és szoptatás normális folyamatát, támogassák az anya és az apa kompetenciáját, és kerüljék azokat a javaslatokat és kommunikációs formákat, amik aláássák ezeket.
  • A nőknek teljes, részletes, elfogulatlan, egyénre szabott és a lehető legbiztosabb bizonyítékokon alapuló tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy az adott helyzetben milyen lehetőségeik vannak, mik az egyes alternatívák előnyei és hátrányai, hogy tájékozott döntést hozhassanak saját maguk és gyermekük ellátását illetően.
  • Valljuk, hogy a szülés körüli időszakban: a várandósság hónapjaiban, majd a gyermekágyban és a csecsemő ellátásában, a gyermeknevelésben, azaz anyai szerep kiteljesedésekor nagy szükségünk van nekünk, asszonyoknak más anyák, asszonyok támogató jelenlétére.
    A mai városi, iparosodott társadalmunkban kiemelten fontos szerepe van ezért azoknak a női csoportoknak, szerveződéseknek, ahol az anyák meghallgatást, biztatást, megerősítést kaphatnak a mindennapokban tapasztalható előítéletek, kritika és ítélkezés helyett.
  • A „Kötelék” közösség tagjai egyetértenek a Nemzetközi AnyaBaba-barát Kezdeményezés és a Bababarát Kórház Kezdeményezés alapelveivel és betartják „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingje nemzetközi kódexének” kívánalmait.