Császármetszés

Mottó:
„Ha a terhes megelőző császármetszés után hüvelyi úton kíván szülni, támogatni kell elhatározásában.” – olvasható a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium utolsó érvényes szakmai protokolljában.

Bizony, nehezebb, ha az anya nem kap megfelelő segítséget. Maga a műtét nem csökkenti a szoptatás esélyét. Az adott szülészeti osztály császár utáni gondozásra vonatkozó protokollja viszont csökkentheti.

Sokan gondolják, hogy maga az a tény, hogy műtéttel jön világra a baba, és nem a természet által kijelölt úton, jelentősen befolyásolja a tejbelövellés időpontját és a tej mennyiségét. A legtöbb császárosnak valóban több nehézséggel kell szembenéznie, ám ennek nem kellene így lennie.

„A nagyszüleink még otthon születtek. És feltehetőleg minden rendben zajlott, máskülönben most nem ülnél itt, és nem olvashatnád ezeket a sorokat”, írja Neel Shah, a Harvardi Orvosi Egyetem szülészet-nőgyógyászatának professzora.

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a 60-as évek óta rendkívül kevés baba született intézményen kívül. Meglepő módon nemrég a NICE (a brit nemzeti egészségügyi ellátórendszer) olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint igen sok előnye lehet annak, ha valaki nem kórházban, hanem otthon hozza világra gyermekét.

A világ egyik legjobb filmje a szoptatásról, a korai anya-gyerek kapcsolatról a norvég Gro Nylander filmje, a Breast is Best. Ez a video csupán hét perces összefoglaló az eredetileg fél órás filmről, de már első képsorain látható, hogyan kivitelezhető már a műtőasztalon, közvetlenül az újszülött kiemelése után a közvetlen bőr-bőr kontaktus és akár a szoptatás is.

Bő másfél évtizeddel ezelőtt ez még nem lett volna igazi kérdés. Az orvos döntésére kellett volna bíznod magad. Ma már többé-kevésbé nyíltan, vállaltan sor kerülhet műtétre a te kérésedre is. Mielőtt belemennél ebbe, vagy mielőtt könnyedén ítélkeznél ismerősödön, aki ilyesmire készül, hallgasd meg a dúlát, aki mindig az anya pártján áll.

Egy éve dolgozom az egészségügyben. Egy év alatt annyit tanultam, mint azelőtt összesen. Többek között azt, milyen fontos néha csak ülni valahol, és nem csinálni semmit. Ilyen helyzet, amikor anya és baba először találkoznak.

Eddig bába és szülész ismerőseimtől hallottam arról, mekkora művészet valahol csak ott lenni, nem is szólni, szinte észrevétlenül belesimulni a környezetbe, csak annyira látszani, hogy az anya biztonságérzete meglegyen. Sokan erre képtelenek, úgy érzik, tenni kell valamit, különben miért is lennének ott. Vagy tenni kell valamit a fizetésükért/fizetségükért. Vagy azért, hogy bebizonyítsák: itt szükség van a szaktudásukra. Vagy azért, hogy végre történjen már valami. Pedig néha fontos, hogy úgy legyünk az anya mellett, mintha ott sem lennénk.

1. Mi az a VBAC?

A VBAC (ejtsd: “víbek”) rövidítés az angolból jön: Vaginal Birth After Caesarean, azaz “császármetszés utáni hüvelyi szülés”. Nemzetközi kutatások sora támasztja alá a VBAC létjogosultságát, hiszen rövid és hosszú távú következményei mind az anyára, mind a babára nézve kedvezőbbek, mint az ismételt császármetszésé. A ma Magyarországon érvényben lévő protokoll szerint a császármetszés utáni hüvelyi szülés ajánlandó és támogatandó, ha az előző szülés és a következő várandósság körülményei ezt lehetővé teszik.

A császármetszésről és császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségéről Rákóczi Ágnest, a Szent István Kórház szülésznőjével kérdeztem. Ági amellett, hogy szülésznő, IBCLC-s laktációs szaktanácsadó is, ill. elvégezte az ELTE perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzését, ahol szakdolgozatát a császármetszés utáni hüvelyi szülés témakörében írta. Mint a téma szakavatott ismerője, előadásokat tart a császármetszés utáni hüvelyi szülésről és persze sok-sok ilyen szülést kísér. VBAC szülésnél több alkalommal is voltunk együtt, és mindig nagy élmény a vele való közös munka. Kedves Ági, köszönöm a tartalmas beszélgetést!

Ujvári Attila doktorral több alkalommal volt módom császármetszés utáni hüvelyi szülést kísérni, ezért őt kértem, válaszoljon a VBAC-et érintő kérdéseimre.

Ma Magyarországon a szülő nők több mint egyharmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a műtéti szülések száma?

Úgy gondolom, a gyors, áttekinthető, kontrollálható – nem ritkán rövidtávon gondolkodó – megoldásokra való törekvés nagyon jellemző a mai szülészeti gyakorlatban. A császármetszés a vajúdás okozta várakozással, bizonytalansággal járó feszültség elkerülésének „jó eszköze” lehet az összes szereplő számára – gondoljunk csak a szülő nőre, a férjre, a rokonokra, a szülésznőre, az orvosra és a kórházra is. A fennálló jogrendszer a császármetszéssel szemben csaknem esélytelenné teszi az esetleges károsodással járó hüvelyi szülést. A szülés során felvetődő kérdésekre orvosi oldalról egyszerűbb válasz a műtét, mint az árnyaltabb megoldás megkeresése.

Császármetszésről, császármetszés utáni természetes szülésről beszélgettem Csizek Zsuzsanna mentálhigiénés szakemberrel, a Perinatus Alapítvány munkatársával. Ezzel kapcsolatosan Zsuzsa külön kiemeli a szülésélmény feldolgozásának jelentősségét, ill. a következő szülésre való lelki ráhangolódás fontosságát, amit dúlai munkám során magam is nap mint nap tapasztalok.