Dundi babák orvos szemmel

Igény szerinti szoptatás esetén a baba maga szabályozza a szoptatások gyakoriságát és hosszát, így annyi táplálékhoz jut, amennyire szüksége van – tájékoztat dr. Sztahovits Petra, orvos, IBCLC. – Ez napi 400 millilitertől 1200- ig bármennyi lehet a gyakorlatban, az átlagosnak a napi 800 milliliteres anyatej fogyasztást tekintjük.

Tápszer kell a babának?

Igen, előfordulhat ilyen helyzet! Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy sokkal ritkábban, mint ahogyan ez napjainkban, itt nálunk Magyarországon megtörténik. És nem mindegy? – kérdezhetik sokan – hiszen a tápszerek kisbabáknak készült speciális összetételű élelmiszerek, az egyes számmal jelöltek úgynevezett “anyatejhelyettesítők”, amiből logikusan kellene következnie annak, hogy akkor nyugodtan helyettesíthetjük is az anyatejet, nincs jelentősége, melyiket kapja a baba. De természetesen VAN jelentősége!

Hogyan fejlesszem?

Mindannyian szeretnénk, ha a gyerekünkben rejlő képességek minél teljesebben kibontakoznának. Hogy egész életében élni tudjon lehetőségeivel. Segítünk, hogy segíthesd! Ezúttal születéstől féléves korig tekintjük át a leginkább megtérülő fejlesztési lehetőségeket.

Minden kisbaba éretlen idegrendszerrel jön világra, az érés nagy része az első évekre tehető, de van olyan agyterület, amely csak a húszas évek elején kezd teljes kapacitással dolgozni. Bizonyos képességeket fölösleges az első évben fejleszteni, hiszen, amíg éretlen az idegrendszer, addig hiába késztetjük a kicsit további teljesítményekre, nincs meg a „hardware” hozzá. Ilyen például a szobatisztaság, és a nagymozgások.

Megdöbbentő tények a babákról, amikről kevesen tudnak

Egy újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet ilyen korai szakaszában. A szociológusok, biológusok és pszichológusok azonban több tényt ismernek a babákkal kapcsolatban, mint gondolnád. A Psychology Today össze is gyűjtött néhány megfigyelést, amit szerintük mindenkinek tudniuk kellene a csecsemőkről.

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik?

No para! – számok, amelyek nem számítanak

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik? Hányszor kel éjjel? Ezek a rokonok, barátok és üzletfelek első kérdései. Mintha ezekből a számokból lehetne valami fontos dologra következtetni. Kezdjük ott, hogy a két és fél kilós újszülött és az öt kilós újszülött is lehet teljesen egészséges, ők még benne vannak a szórásban. Az elvárt számok átlagos babákra vonatkoznak, és átlagos baba egyszerűen nem létezik.

Egy szám nem mond el semmit a kisbabánkról. Inkább arra való, hogy másokhoz mérjük, viszonyítsuk őt, ami nem használ senkinek. Sőt: árt.

Ennyit látnak a csecsemők a világból

Tévhit, hogy az újszülött csak a 20-30 centiméterre lévő tárgyakat látja, és ugyancsak tévhit, hogy bármit is képes élesen látni. Igazi csodának beillő változások azok, amelyeket egy baba az első hónapokban a szem és a látás fejlődésével megtapasztal: kiélesedik a kép, megelevenednek a részletek, színárnyalatok sokaságát fedezi fel, valamint érzékelni kezdi a térbeliséget is.