A legkiszolgáltatottabb koraszülött babáknak van a legnagyobb szüksége a szülői gondoskodásra – így segít a kenguruzás a legelesettebb babákon

El tudod képzelni, hogy egy kisbaba, aki túl korán érkezik, akinek a súlya alig párszáz gramm, nem kerül inkubátorba? Hogy onnantól, hogy kibújik, el sem mozdul az édesanyja és az édesapja mellkasáról? Ha lélegeztetésre, szondára, infúzióra, vérvételre van szüksége, azt is ott kapja meg? Hogy még újraéleszteni sem kell máshol? El tudod hinni, hogy ez a kisbaba ettől egészségesebb felnőtt lesz? Jobb, ha igen, mert ez az úgynevezett „kenguruzás”, aminek ma van a világnapja, és ami a szakemberek, valamint az eddigi tapasztalatok szerint is a koraszülött-ellátás jövője.
Kőrizs Kata írása

Bölcsődei beszoktatás 5 szelíd lépésben

Mitől érzi jól magát egy gyermek a bölcsődében? Mi a szerepe a kötődésnek a gyermek bölcsődei beszoktatásában? Van-e olyan beszoktatási terv, amely bizonyítottan megkönnyíti ezt az időszakot? Mi ad biztonságot a szülő és a gyermek számára?

Az elválás

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke sírás nélkül szokjon be és örömmel járjon az intézménybe. Az ovis és bölcsis időszak kezdetén a meghatározó és legtöbb szorongást okozó pillanat az elválás pillanata szokott lenni.

Anya is ember

Együttalvás, igény szerinti szoptatás, hordozás…sokat írtam már mindezek előnyeiről. Mert van belőlük számtalan. Szerintem nincs is elég óra egy nap, hogy kifejezzem, mennyi mindent köszönhetünk az úgynevezett kötődő, vagy kicsit találóbban mondva válaszkész nevelésnek. Olvasom a fórumokat és ott is milliónyi történet, vallomás bizonyítja, igenis csodálatos hatása van egy család életére ez a fajta szemlélet. Viszont túlkapások is előfordulnak és azoknak bizony következményei vannak.

Márpedig ősasszony vagy!

Sorjáznak az utasítások és a gyakran kéretlen jótanácsok : „Ne vedd fel, mert elkényezteted!” „Nem kell ugrani minden nyikkanásra, három óránként etetés, saját kis ágy, lehetőleg külön szobában, hadd tanulja meg a rendet, ne váljon zsarnok belőle.” “Nem vagy te ősasszony.”
A várakozás hónapjaiban láttad magad kettőtök, kétségek között is rendíthetetlen harmóniájában. Biztos érzéseid voltak afelől, hogy „elég jó” anya leszel.

Majomszeretet és kényeztetés

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus elé tártuk az anyák leggyakoribb kétségeit, amik a baba születése után jelentkeznek.

- Sok anyát felkészületlenül ér az első gyerek születése. Áradnia kellene a boldogságnak, helyette viszont elborítanak a kétségek! Mert a csecsemő nem úgy működik, ahogy vártuk, nem olyan elégedett, nem annyit alszik, sokkal többet sír.

Nem volt gyerekszobája!

Nemrég olyasvalakiről jelent meg egy hír a neten, aki meglehetősen bárdolatlan megjegyzést tett valakire. Kijött belőlem a pszichológus, és védelmembe szerettem volna venni, megvilágítva, hogy biztos "nem volt gyerekszobája". Ahogy elkezdtem írni, rájöttem, hogy ez a mondat ma már nem azt jelenti számomra, mint amit tíz-húsz éve jelentett - persze, ha szó szerint értelmezzük.

Életet ment az anyai ölelés

Ölelj annyiszor, ahányszor csak lehet, mert ez majdnem olyan fontos a fejlődésed, egészséged és boldogságod szempontjából, mint az evés és az alvás. Az anyai ölelés pedig valódi létszükséglet a babának, de még a nagyobb gyermeknek is, ezért sose tagadd meg tőle!

A csecsemők már két hónapos korukban előre megérzik az édesanyjuk mozdulataiból, ha az meg akarja őket ölelni, és felkészülnek az eseményre: testüket megmerevítik, hogy könnyebb legyen őket felvenni. Egy tanulmány szerint ilyenkor a baba tekintete az anya arcáról – ahova egyébként a legtöbbször néz – a karjára vándorol, kezét széttárja, a lábait kinyújtja és megmerevíti, így könnyítve meg az édesanyának, hogy megölelje és a karjaiba vegye a csöppséget.