Miért nem megy a szoptatás?

Készült velem egy interjú, melynek egy része megjelent nemrég a Délmagyarország című lapban. A szerző - Trogmayer Éva - engedélyezte, hogy közreadjam az egészet itt a blogon. Éva kérdései segítettek újragondolni bizonyos dolgokat. És az újragondolás soha nem árt.

Ennyit látnak a csecsemők a világból

Tévhit, hogy az újszülött csak a 20-30 centiméterre lévő tárgyakat látja, és ugyancsak tévhit, hogy bármit is képes élesen látni. Igazi csodának beillő változások azok, amelyeket egy baba az első hónapokban a szem és a látás fejlődésével megtapasztal: kiélesedik a kép, megelevenednek a részletek, színárnyalatok sokaságát fedezi fel, valamint érzékelni kezdi a térbeliséget is.

A szülészek többsége nem látott háborítatlan szülést

Az apukát még csak-csak beengedik, a kismamát továbbra is kecskére teperik. Székelyföldön nem ismerik az alternatívát.

Az Erdélyi Dúlák Egyesülete nyári előadássorozatának meghívottja volt dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász főorvos, pszichoterapeuta, szexológus, akit az alternatív szülés pártolójaként és a kórházi otthonszülés magyarországi meghonosítójaként tartanak számon.

Dr. Bálint Sándor a budapesti Szent Imre Kórházban dolgozott, ő rendezett be egy alternatív szülőszobát, amely a háborítatlan szülést biztosítja.

Életet ment az anyai ölelés

Ölelj annyiszor, ahányszor csak lehet, mert ez majdnem olyan fontos a fejlődésed, egészséged és boldogságod szempontjából, mint az evés és az alvás. Az anyai ölelés pedig valódi létszükséglet a babának, de még a nagyobb gyermeknek is, ezért sose tagadd meg tőle!

A csecsemők már két hónapos korukban előre megérzik az édesanyjuk mozdulataiból, ha az meg akarja őket ölelni, és felkészülnek az eseményre: testüket megmerevítik, hogy könnyebb legyen őket felvenni. Egy tanulmány szerint ilyenkor a baba tekintete az anya arcáról – ahova egyébként a legtöbbször néz – a karjára vándorol, kezét széttárja, a lábait kinyújtja és megmerevíti, így könnyítve meg az édesanyának, hogy megölelje és a karjaiba vegye a csöppséget.

Miért nem sírnak az afrikai babák?

Kenyában és Elefántcsontparton nőttem fel. Tizenöt éves korom óta élek az Egyesült Királyságban. Azt azonban mindig is tudtam, hogy gyermekeimet (ha majd egyszer lesznek) otthon, Kenyában szeretném felnevelni. És igen, feltételeztem, hogy lesznek gyermekeim. Modern afrikai nőként, két egyetemi diplomával, negyedik generációs dolgozó nőként – viszont, ami a gyermekeket illeti, abban továbbra is tipikus afrikai nő maradtam.